A világ legboldogabb országának egyik nagy titka a jóléti állam, amely megkönnyíti az életet. És igen, lehetséges ezt az elképzelést a mindennapi életben is megvalósítani.
Az, hogy Finnországot a világ legboldogabb országának nyilvánították nyolcadik éve egymás után – az ENSZ által készített Világboldogság-jelentés szerint –, több száz cikket eredményezett, amelyek megpróbálták feltárni a titkait. Az elmúlt hónapokban tanultak alapján elmondhatom, hogy van néhány szokás, amely összeköti az életmódjukat a boldogsággal.
Például ez az egyik olyan ország, ahol az emberek a legtöbbet olvasnak; lakói különleges kapcsolatban állnak a természettel (nem véletlenül van 200 000 tava); betartják a 8-8-8 szabályt (nyolc órát alszanak, nyolcat dolgoznak, a többit pedig élvezik), és rendszeresen járnak szaunába (minden második lakosra jut egy).
De én inkább az ezeken a tényeknél továbbmutató gondolatot tartom szem előtt: olyan jóléti állapotban élnek, amely megkönnyíti a dolgokat. Könnyű vállalkozást indítani (a cégalapításhoz szükséges papírmunkát az interneten lehet elintézni); könnyű családot alapítani (az állam és a vállalatok sok kedvezményt biztosítanak); könnyű tanulni (az oktatás minden szakaszában ingyenes).
Nyilvánvalóan egy olyan jóléti államról beszélünk, amely elősegíti a dolgokat, és így segít elérni ezt a boldogságállapotot, nemcsak Finnországban, hanem a többi skandináv országban is. De ezekben az országokban mindig jelen van az egyszerűség mint életmód gondolata is. A skandinávok élvezik az élet apró örömeit (a dán hygge is tartalmaz egy kicsit ebből), és magukévá tették az egyszerűséget, amely összefügg a hatékonysággal és a bonyolult megoldások elutasításával.
Összefoglalva: a dolgok egyszerűvé tétele egy másik módja annak, hogy boldogabbak legyünk és holisztikus jólétet érjünk el. Ennek elérésére számos módszer létezik, de itt összegyűjtöttük a leghatékonyabbakat.
3 finn szokás, hogy boldogabbak legyünk azáltal, hogy egyszerűbbé tesszük a dolgokat
1. Úgy viselkedj, mintha könnyű lenne (még akkor is, ha szerinted nem az)
Hosszú ideje dicsőítik a túlzott erőfeszítés kultúráját, azt a hitet, hogy ha valami nehéz és erőfeszítést igényel, akkor a munkád megéri. Van egy olyan elképzelés, hogy a dolgoknak nehéznek kell lenniük, hogy megérjék a fáradságot. De ahogy Oliver Burkeman író a Meditaciones para mortales (Meditációk halandóknak) című könyvében írja, a fáradságnak van egy hamis vonzereje, amelyet el kell kezdenünk leküzdeni, mert nem minden, ami nehéz, feltétlenül érdemes.
Ha azt hisszük, hogy a jelentős feladatok sok erőfeszítést igényelnek, akkor kevésbé valószínű, hogy sikerrel járunk. Ha viszont az elejétől fogva azt gondoljuk, hogy „mi lenne, ha ez könnyű lenne?”, akkor a helyzet megváltozhat. „Ahelyett, hogy megpróbálnánk kitalálni, hogyan gyűjtsünk energiát, motivációt vagy önfegyelmet ahhoz, hogy megcsináljunk valamit, ami fontos számunkra, gyakran könnyebb megkérdezni magunktól: Mi lenne, ha ez könnyebb lenne, mint gondoltam?” – magyarázza Burkeman.
A szerző bizonyos mértékben elutasítja azt az elképzelést, hogy minden alkalommal, amikor valamit meg akarunk tenni, minden energiánkat bele kell fektetnünk. Nem kell bonyolítani a dolgokat azzal, hogy a túlzott erőfeszítés biztosan meghozza a gyümölcsét. Ha eleve úgy gondoljuk, hogy könnyű lehet, akkor a konkrét részletek figyelése kevésbé nyomasztó, és könnyebb végrehajtani a szükséges lépéseket.
Ahogy Julia Rogers Hamrick írja Choosing Easy World című könyvében, az egész arról szól, hogy úgy döntünk, hogy egy könnyű világban élünk, ahol minden könnyű. „Amikor egy hatalmas feladat áll előtted, döntsd el, hogy ezúttal úgy fogsz cselekedni, mintha könnyű lenne” – magyarázza Burkeman a könyvében. Tehát legközelebb, amikor például egy nyomasztó nyilvános beszédet kell előkészítenie, rendezze el érveit, írja le őket papírra, próbálja el párszor, és hagyja annyiban. Ha tovább rágódik rajta, az csak ront a helyzeten (és csökkenti az örömét).
2. A legkisebb erőfeszítés törvénye
Bár kulturálisan a túlzott erőfeszítést dicsőítjük, a valóságban agyunk természete más. Ahogy James Clear könyvében, az Atomic Habits-ben rámutat, „az energia értékes, és az agy úgy van programozva, hogy megőrizze azt, amikor csak lehetséges. Az emberi természet része, hogy a legkisebb erőfeszítés törvényét követjük, amely kimondja, hogy amikor két hasonló lehetőség közül kell választani, az emberek természetesen hajlamosak azt a lehetőséget választani, amely kevesebb munkát igényel”.
Ez magyarázza azt a tendenciánkat, hogy tévét nézünk vagy scroll-ozunk, amelyek olyan tevékenységek, amelyek nagy részét ellopják az időnknek, mert erőfeszítés nélkül végzhetők. Ezért a szakértő a egyszerűsítésről és az ellenállás pontjainak kiküszöböléséről beszél, amikor új szokásokat akarunk bevezetni. „Minél kevesebb ellenállással kell szembenézned, annál könnyebb lesz a legerősebb énednek előtérbe kerülnie” – mondja Clear. Ezért, ha edzeni akarsz, előre készítsd elő a ruháidat; ha javítani akarsz az étkezéseden, gondoskodj arról, hogy egészséges ételekhez könnyen hozzáférj; és ha nem akarsz többet a mobilodat nézni, hanem inkább olvasni szeretnél, vedd ki a telefonodat a szobádból, és tegyél egy könyvet az éjjeliszekrényedre.
3. Teremtsd meg a megfelelő környezetet
Ahogyan Cristina Martínez pszichológus, az érzelmi jólét és időgazdálkodás szakértője, valamint a Be Casa rugalmas szállásprojekt munkatársa elmagyarázta nekünk: „A rendezett, természetes fényű terek javítják a koncentrációt és csökkentik a szorongás szintjét. Még azt is bebizonyították, hogy a gondozott környezetben végzett munka akár 15%-kal is növeli a termelékenységet (British Journal of Management)”.
Ezért kiemeli a segítő terek előnyeit, amelyek elősegítik a termelékenység és a jólét közötti egyensúlyt. Ez a koncepció szorosan kapcsolódik a környezet tervezéséhez, amelyről Clear könyvében beszél, és amely a terek optimalizálását jelenti, hogy a tevékenységeket egyszerűbben lehessen végrehajtani. „Például, amikor eldöntöd, hol gyakorolj egy új szokást, jobb, ha olyan helyet választasz, amely a mindennapi rutinod során bejárt útvonalon található. Könnyebb szokásokat kialakítani, ha azok illeszkednek a mindennapi életedbe. Könnyebb elmenni az edzőterembe, ha az a munkába vezető úton van, mert az ott való megállás nem jelent nagy terhet az életstílusodban” – magyarázza Clear.
Arról van szó, hogy megszüntessük azokat a feszültség- vagy ellenállási pontokat, amelyekről korábban beszéltünk, hogy a dolgok szépek és könnyűek legyenek. Ez azt jelenti például, hogy el kell tenni a telefont, hogy ne legyenek zavaró tényezők, vagy rendet kell teremteni otthon, hogy ne legyen kaotikus környezet, amely megemeli a kortizolszintet.
Ebben az esetben is egyszerű mintákról van szó, mint az 1×1-es szabály – „Valahányszor valami új kerül az életedbe, legyen az ruha, dekoráció vagy bármilyen cél, gondoskodj róla, hogy valami régi is kikerüljön” – magyarázza Martínez. Vagy kezdj mindig kis helyiségek, például egy fiók vagy egy szekrény rendbetételével. „Nem kell egyszerre az egész házat kiüríteni. Ha kicsi, kezelhető helyekkel kezdjük, gyors és motiváló eredményeket érünk el, ami megkönnyíti a szokás fenntartását és fokozatos kiterjesztését a lakás más területeire” – zárja a Be Casa szakértője.
